"Mizu?" -ra válasz

wíííííííííííííííííí!

Hát ehez nem sok mindent tudok hozzátenni, max ennyit: 

wíííííííííííííííííííííííííííííííí

Nem is találok hozzá illő képet.

De remélem sikerült átéreztetnem mindent. ^____________________^

Véget ért. Kint voltam Manchesterben 3 hetet. Nem olyan sok, de így is mesélhetek róla pár apróságot. Gazdasági helyzetük össze sem hasonlítható a miénkkel, de szerintem ezt már mindenki tudja.De fontos megjegyeznem, hogy lehet, hogy eddig is tudtam, hogy az országunk kaki helyzetben van, de így most már biztosan állíthatom. Nem állítom, hogy pontosan kitudom találni, hogy mi is lehet a baj, de megpróbálok tenni pár tippet. 

 -Odakinn az emberek elég jelentős része elég hanyag a környezetével szemben. (ruhaboltokban a ruhák rendszeresen szét vannak dobálva)Ennek ellenére viszont egymással nem bunkók. Legalábbis a nagyközönség részéről ezt tapasztaltam. Pedig tudnak ám közvetlenek lenni. (azokon a napokon amikor festettem magamnak arcot minden nap bepróbálkozott valaki nálam a Piccadellyn) 

 -Továbbá, ha valami gondod van, munkahelyen, vagy éppen valami vásárolt cuccal, nem fognak téged elküldeni, h "A TE HIBÁD BAMMEG!", hanem azt nézik, hogy hol tudnak segíteni. A munkahelyen lehet beszélni a főnökökkel, anélkül, hogy ötször meggondolnál egy mondatot. (utóbbi két dolgot nem tapasztaltam meg, mesélték. :P) 

 -A közlekedés is egész gyors, pedig nincs metró, leginkább emeletes buszok szaladgálnak és előzgetik egymást. Nem egyszerű és nem is olcsó. Viszont briccelésmentes. Egyenesen a buszsofőrnek fizetsz mindent, vagy mutatod fel a bérleted, mint a távolsági buszoknál. Mivel egy ajtó van, nem igazán tudod kikerülni. Manchesterben sok cég van, amivel utazni lehet, de garantáltam egyik sincs eladósodva. és még sosem volt olyan, hogy nem tudtam volna leülni. Oh, apróság! Mikor leszálsz egy buszról, megkell köszönnöd a fuvart. Ilyet itthon szintén csak távolsági buszokon tapasztalok, ott is inkább csak köszönnek. 

 -A Tescóban a cuccok nem drágák, ugyanannyi mint nálunk, azzal a különbséggel, hogy az emberek háromszor annyit keresnek mint itthon. Ráadásul arányaiban kevesebbet is adóznak.  

Most több dolog nem jut eszembe, pedig biztos lehetne még magasabb dolgokról is beszélni. De nincs kedvem. :D Inkább felrakok néhány képet. 

Azt hiszem rakni kéne fel ide pár fotót, meg egyéb mást...

Mondjuk most kicsit kavart a fejem.... Benne van az angliai út az edzőtábor, meg hogy rajzolni is kellene. Na meg egyéb más, ami egyszerre tud feldobni, meg lehangolni. :( 

Kicsit zavar a pénzhiány, vagyis az, hogy nincs saját pénzem, csak ha kérek. :/ Sajnos ballagási pénzem már feléltem... Kellene némi munka. Bár sajnálnám azt a munkaadót, aki nekem munkát ad. XD Tegnap pultoskodtam Sirokban a "családi sörözőnkben", egy élmény volt néha kapkodnom a fejem a vendégek na meg a laptop között. (akkor nem túlságosan érte meg, de mindegy :D) 

Rám aztán nyugodtan lehet mondani, hogy antialkoholista vagyok. (ugyanis nálam az alkohol lenyelése egyazon szinten van a gyógyszer bevétellel) Így aztán nekem mondhatták a pia neveket.... Egyébként élveztem, de több embernél már lehet kiakadtam volna. :D 

Előtte le kellett mosnom a pult tégláit, h azért vegyem ki a részem a takarításban. De minél többet csináltam annál inkább éreztem, hogy teljesen fölösleges meló, mivel a téglák mosás után és előtt is ugyanúgy néztek ki. :S Kezdtem úgy érezni, hogy"megszánta" ezzel a munkával, hogy ne unatkozzak. Persze erről szó nem volt. Nem igazán tudok unatkozni, főleg mivel ha tudok felkapok egy tollat és egy papírt és rajzolok. 

--Most kicsit elszomorodtam..--

Beszélgettem dédmamimmal, szegény nagyon eltud néha szomorítani, azzal, hogy egyedül van és mesél a régi dolgokról. Sokszor könny szökött a szemembe, de szerencsére nem lát olyan jól, hogy észrevegye. :DD 

--most kicsit boldogabb lettem---

És végre jó géphez jutottam! Persze ezen is szerelnem kellett az msn-t. De sikerült! 

És most használom is! Na meg Lineage2 is van! Huh... XD Na mentem, pápá! 

Ha egy lány kedves veled vagy ha találkozót szeretnél vele és azt mondja, h oké, az sem jelenti azt, h bejössz neki!!! Miért van az, hogy fiúk sokszor nem tudnak barátságot érezni lányok iránt?! Nem hiszem, h nincs fiú lány barátság, ugyanis én is úgy szeretek sok fiút, h nem tudnám magam mellett többként elviselni mint egy barátot, már csak a gondolattól kiráz a hideg és amikor újra és újra félreértenek egyre rosszabbul érzem magam. Nekem már nem tetszik senki, én mégis tetszem másoknak, idegesítő. Kevés lánnyal tudom megértetni magam, nem vagyunk egy véleményen általában, a fiúk nagy része meg mindent félreértelmez... Egyre jobban elszigetelődöm a világtól. :'( 

Azt hiszem a rajzolásba bújok, hasznosabb tevékenység. Úgyis van mit fejleszteni a selyem fiúkon. ^^ Ráadásul a térábrázolásom sem az igazi még.Majd rakok fel rajzokat! Nézzétek meg! :)

http://www.youtube.com/watch?v=XzOyOUaKYnU

Sorrendet nem nagyon akarok felállítani, tehát itt az nem számít semmiben. :P

De kivel kezdjem?

Beeeeeeeersi! Holtpont, nem tudom, h írjam ki.

Lényeg, hogy nagyon szeretem őt, mert kitartó egy lélek, képes velem fennmaradni msn-en jó sokáig, még ha rajzolok is XD és nem szólok senkihez. XD Egyébként ő egy élő mangavilágban él. ^^ Ezt nem ő állítja, hanem én, azok alapján amiket mesélni szokott. :P

Hát nem tudom, milyen képet tegyek ki hozzá, hozzá inkább zene illene, de azt nem tudom, h tudnék ide társítani.

Doryyyy, ne tévesszen meg a becézés, egy fiúról van szó, tisztességes nevén Dorián. (Igen, ilyen név van :P) A drága illető a csodálkozástól kezdve a gyilkolási vágyig bármit fel tud bennem idézni: Lévén kis animátor tanonc és nagyon szép munkákat tud nekem küldeni, csak éppen a tanulással kapcsolatban nagyon pesszimista (vagy csak nekem mutatja eztXD) és folyton elképesztő ötletekkel tud bombázni, h mit fog csinálni ha valami nem sikerül.... ----______---" Ugye, Dory?...

Többet nem rakok be, mert ezer év átméretezni XXD

Vadóc, Kinga, Smilecsajszi, és még hagy ne soroljam, ha van még neved hugi. :P

Érintettünk végre egy lááány! Szegénnyel nem túl sokat lehet beszélni msn-en, mert otthonában ádáz harc folyik a gépért XD Ő a rajzolásban jeleskedik, meg a tanulásban (bleee :P ) Persze ő ezt nem így állítja, de nálam akkor is ezerszer szorgalmasabb. :DDDD

Általában teli van életenergiával, és nagy erővel rajzolgatja manga figuráit, amiért néha le is teremtem, h NE CSAK AZOKAT! hanem a háttérre is fordítson időt... (utál érte XXD meg is értem, én is utálnám magam ^^)

Nézzük csak. :D Ki kerüljön most előképbe? Hm... Arüberü-san! Azaz Albel és sok sok vezetékneve, amit nem írok ki.. mert nem emlékszem rájuk. Ő nagy fordító mester, háttérkészítő photpshop mester és majd hajdani világúr...  

Szeretem, mert ő is szórakoztató, fiú létére utálja a hentait és annak minden formáját, inkább romantikusabb lélek. :P

Akivel folytatom az Entrichon! Kortárs mangarajzoló! :P Bár mint álltalában eddig mindenki (kivéve hugit) idősebb nálam. Szereti a robotokat, a fémeket, a gyilkolászást, jövőképes témákat. ^___^ Habár emberi ideálban nem egyezik meg az ízlésünk. (hát igen, izlések és rosszizlések XXXD Najó, nem :) ) Sajnos elég régen kaptam tőle új rajzot, ezért most mélyen eltöprengek, hogy mit is rakjak ki tőle...

Végül de nem utolsó sorban (hiszen mint mondtam nem számít a sorrend: Fox!

(Foxy-chan :D) Róla is úgy beszélhetünk, mint magyar mangarajzoló, ugyanis mondhatni, ő már tényleg úgy üzemel mint egy mangarajzoló: egyik műve állandó jelleggel megjelenik az Animestars magazinban (remélem jól mondom ^^) Uh, de fáj a májam XXD

Egyébként meg szeretem a poénjait, csakhát ő is elég elfoglalt és ha fel is hívom nála a figyelmet, nem tudunk sokat beszélgetni... mert nem készülök elég témával. :(

Úr isten.. egy évszázada nem írtam ide. :D Nem mintha, olyan sokan olvasnák, sőt! XD 

Mondjuk ilyenkor soha nem jut eszembe, semmi olyan, ami úgy a napok során elméletben felgyülemlik bennem..

Fiú nincs a láthatáron, mint ahogy az nálam megszokott. A múltkori srácból nem lett semmi. :S Hát cink, de túlélem. Rájöttem az emberek túlreagálják a szerelmi kapcsolatot... Nem tudnak mit kezdeni az életükkel, ezért a szerelemben látják a megoldást mindenre. (nah máris belekezdtem valamibe :D) Erről még eszembe jut nii-san, aki folyton arról beszél, hogy magasak az elvárásaim.. Hát nem tagadom, belülről látva magamat is tényleg az... De feltehetem a kérdést mi az, h magas? Érdekes mód, én nem kívánok olyannak egy pasit, aki minden területen heroisztikus. Persze, szeretem a helyes srácokat (ezis relatív, mert mindenkinek más a helyes) de azért az önmagában nem elég. :P Hú.. most gondolkoztam azon, h ledefiniálom, de ez lehetettlen. XD Egy szerethető valaki, aki nekem egy csoda és fordítva is így van.... Edzőtársaimmal is, amikor erről beszéltünk, akkor egyik srác azt mondta, hogy túl magasra teszem a lécet de majd ez idővel megváltozik. Így utólag ez egy elég fura megvilágítás. És ha én nem ragaszkodom annyira ehez? Ha elég ha nincs barátom két hónaponta, de ha van akár több évente és az tökéletes?! (najó, vagy csak közelítő érték:P) 

Szomorú, hogy az emberek manapság már annyira nem adnak sokszor a "minőségre", csak, hogy legyen valaki, mert h "milyen már, ha nincs?".... Vagy az általános elgondolás: Hát, fiatalok vagyunk, barátok/barátnők jönnek mennek, jó kipróbálni mindent. És hogy nem jó, ha valakik túl sokáig együtt vannak. Egy ismerősöm ki is mondott egy ilyet, amikor a jövőről beszélt: -"...és akkor lesz egy nagy házam, egy gazdag feleségem."

Mi pedig kérdeztük: --"Igen, akkor mi lesz xy-nal?" 

Ő: "Jaj, hát akkor ő már hol lesz!" 

Így, h lehet bárkit is szeretni?!.. Hogy majd úgyis lesz másik...? 

Na jó.. el is kanyarodok ettől. Még olyan leszek mint az informatika tanár, puffogni fogok ide oda a plafonon... :D És a végén még a szemöldököm is az égnek fog állni, szintén mint neki. Egészkor edzésre kellindulnom, addig ki kéne facsarnom magamból valami okosságot. Na jó.. nem megy :D Szívesen venném, ha írnátok egy rövidke kis mondatot, hogy ti mit gondoltok a szerelemről. Vagy akár hosszút is, kine mennyi türelme van. ^____^ Vagy csak egy biztos állítást! XD  Nah, pápá!

 Ezt meg tessék megnézni, mert egy jó anime! (cím: Soul Eater)

A ma is eltelt. Bámulatra méltó az iskola... Az ember sokszor kívánja azt életében, hogy bár csak ne telne az idő, ne öregednénk meg, ne haljunk meg stb. Az iskolában mégis az órák nagy részén azt kívánjuk, hogy bárcsak lehunynánk a szemünket és mire kinyitjuk, már vége is az aznapi sulinak.... Pedig ezzel időt veszítünk, több órával közelebb kerülünk életünk végéhez, mi mégis örülünk, hogy túl vagyunk rajta. Én is így érzek, kivéve, ha rajzolok. Akkor néha még bánom is, hogy vége annak az órának, mert nem biztos, hogy a következő órán is figyelmen kívül hagyják. Igen.. Még ezt az örömöt is készek lennének elvenni tőlem. :S

 Ma elmentem Ay-al üveg golyóket venni a játékboltba... Hát izé. XD Szereti az üveg golyókat. (üveg golyó= boldogság... fejtsd meg Ay logikáját, nekem nincs kedvem)  

Aztán beültünk enni egy-egy pizza szeletet. Mit meséljek ami izgalmasabb?... Előtte-előtte való nap pedig egy tök aranyos sráccal jöttem haza buszon. ^________^ Vagyis amennyit megismertem belőle, az az volt. Meg szééép. :DDD Tom, hogy fiúkra ezt szokatlan mondani, de úgy tényleg. :DDD Nem fogom képpel igazolni. Nyeheheeee, de az volt. Én meg szokásosan adtam a formámat, szétestem mint ilyenkor szokásom. De azért szerencsére nem nézett levegőnek, sőtt! So I'm happy! Így talán újra lesznek álmaim. 

Ma lemaradtam az edzésről, hála a drága feledékenységemnek, amiért otthon hagytam a telefont... Nem fejte, h ezen belül miért. Ami pozitívum volt, h adhattam alamizsnát egy csövinek, láthattam egy döglött galambot, nyomoroghattam az emberek között, megáztam, jah! és mindezt még úgy, h sokkal előbb mentem értem oda a megbeszélt időpontra, mert már megint elnéztem az időt!!!!!!!!! Jah, vagy, h ezek nem is pozitívumok? Meglehet... Ráadásul hazaérve, még egy levél is jól felbaszta az agyam. Előtte meg pár tény a suliba about egy pasi....Ugyanis az egyik barátnőm volt szíves még anno elhajtani rólam (ezt most tudtam meg) állítólag nyomós oka volt, ami nem is baj, csakhogy ezt valahogy közölhette volna velem is....  Viszont kaptam egy pár pluszt olaszból. O___o Megfordult a világ, vagy nem tom. Holnap töri doga, tegnap már tanultam rá, nem tudom, hogy elég lesz e, majd kiderül. 

Húgom szerepelt hétvégén a Megasztárban, néztük a táborból, szinte mindenki nézte, kivéve a húgom, mert ő egy sms-t várt XXXD Ugyanis éppen szerelmes. Hát, mit ne mondjak? Jó neki. Elég sokszor jó neki. X'D Mert Kimynek úgy néz ki se szerelme, se barátja. Ígyhát Kimy a napokban úgy döntött csak azért sem lesz szomorú, mert nem rákos, és mondjuk nem is etióp.... Tehát még sokminden lehet. 

Attilának vettem egy tollat Sopronban, de úgy érzem azt sem lesz alkalmam odaadni, nah meg még a Görögben vásárolt ajándékot sem volt. :S Majd odaadom a csöveseknek XD azok nagy százaléka már úgyis szeret.

Azóta is ezt heverem!!!! Mit is mondjak? Kemény volt. Az első napot "rozsdapattintó"val indítottuk, vagyis fejeztük be, mert elég késő volt már. Ez megalapozta az egész hét izom lázát mindenkiben. Az edzés nevéből ítélve készültek arra, h némelyek mint pl. én nem készültek eléggé a táborra, így jól meg kell őket kínozni és lepattintani róluk a rozsdát... Ezek után éjszakai menedékeink katonai sátrak voltak, amibe jó családiasan (néhol szorosan) elhelyezkedtünk. :D Sajnos nem tudom elmondani milyen sorrendben voltak az edzések, de összegezve, 19-en ("19 kapun") mentünk át, a sayonara partyt is beleszámolva. :P Futni majdnem mindig reggel mentünk először 3km-t, majd 5-t(hányáshatár közeli állapot... szerencsére nem volt mit) aztán 8 km (amiért külön köszönet két edző társamnak  ^___^ akik segítsége nélkül az első 5 méteren feladtam volna XD De így végigfutottam) a vizsga futás szintén valami 3km körül lehetett, nem tudom biztosan, de ezt lassan futottuk, h mindenki tudja tartani a tempót. (egyébként is muszáj volt, de ezen valahogy megkíméltek minket) Ami még külön díjas kínzás díjat érdemel nálam az a "tarló" volt... Soha nem folyt még könnyem erő hiány miatt(8 km-5km kivételek! nah de én a tábor ellőttre gondolok) hát itt igen... Hogy összegezzem pár szóban? Talán így: ááárok! szúrós gaz! por! kánikula szerű meleg! béka szöcsi! repülőő!!!!(XXD) fóka járás, sánta róka! (vá, de utálom...) vidd át a másikat! told a másikat! dobd át a másikat! (najó ez nem, de már azt hittem XXD) és még sok más lehetőleg minél több futkorászást fekvőtámaszt és guggolást belevegyítve... Visszafelé úgy mentünk, h az előttünk álló övét kellett fogni. Kellemetlen egy menet, főleg ha elől elkezdenek gyorsítani..:S Az éjszakai edzések más csak attól is szörnyűek voltak, h éjszaka kellett mennünk. XD Jöttek a fekák (fekete övesek) vagy éppen a barnák (nem figyeltem, mert öltöztem ahogy tudtam :D) és kikeltettek minket és sajna nem úgy h buksi-simi és "ébredj kicsim" jelleggel. Erre a dologra ki lett találva, h az őrök (mindig volt őrség) szóltak előre, ha jönnek így felöltöztünk előre... Nah de, a fekák is sokat látott emberek, ekkor már az volt a baj, ha lassan sorakoztunk. Érdekes kapu/edzés volt még a 45 perces futás. Akinek van egy kis gógyija az kitalálja, h miről szólhatott. Külön köszönet a mögöttem futó kis vakarcsnak, aki nagy bátran nem állt ki futás előtt, és végig nyafogta, kiabálta a futást, h "Én hikomat vagyok!!!" (hikomat=azok az emberkék, akik valami okból kifolyólag nem tudtak velünk edzeni) Szivesen ledugtam volna a torkán egy vasalódeszkát, vagy a szülőjének, vagy az edzőjének, aki elengedte a táborba.... 

  -A technikai edzések talán könnyebbeknek mondhatók mint a többi, de a chinese kardom ezt is megnehezítette, ugyanis a markolatról lejött az anyag, így az érdes műanyag vagy nem tudom mi felsértette az újamon a bőrt. Bekötöttem rosszul... Felázott... Bekötöttem sebtapasszal (én hülye szígzalag nélkül... Hát lejött róla, így a elázott ronda seb tovább roncsolódhatott. Ezután bekötöttem normálisan.... 

 -Aztán, nem tudom, hány embernek mond valamit az a két szó, h mokusho, vagy seiza. Lényeg a lényeg két órás csukott szemes sarkon ülés. Hát nem mindenki bírta mozgás, és néhány sérülés* nélkül megúszni. (*ha nagyon fájt az ember lába megmozdult, ebből a fekák leszűrték, h már nagyon nem tud másra koncentrálni, kedvesen rávágtak ütőfával, h legyen mire) Árnyékban ültünk, de azért nem volt hideg. Így itattak*, meg locsoltak minket. (*mindig megijedtem, amikor a számhoz érintették az üveget, úgy lelassult bennem az idő) De legalább kaptam is dicséretet utána. Egyébként most is úgy ülök. ^__~ Vizsgán nunchakuzni kellett. Utána pedig megvolt az András kenshin által tartott beszéd, a sárga öv felkötése, majd a fekete övesek levették az öveiket és megcsapkodták vele a kis hakamás seggeinket. (az új sárga öveseknek) Sayonara party előtt meg nem elhagytam az evőeszközeimet?... Ez meg is pecsételte az estémet, ugyanis nagyon nem akartam elveszíteni, jó nagy ön marcangolásba süllyedtem, majd másik edző társam is rásegített erre, ugyanis nem akartam leülni a csapattal kajálni emiatt. Pedig amit megkóstoltam tényleg elég finom volt de hát basszus. :D Főleg a bicskám miatt fájt a fejem, meg a drága poharam miatt (nem, nem porcelán, se nem üveg... műanyag!!! de anyám szerint drága volt, és nem mondom szép is. :P) Reggel előkerült, az egyik padon volt... Aztán valahogy a földre is került, ahonnan újra visszakerült szerintem a padra, mert jó koszos volt. A bicska meg egyik srác zsebéből került elő, mert ő meg azt külön valahol máshol a földön találta. Utolsóként pedig mentünk be a tóba fürdeni... Nem kellett volna. Épp elég volt, h minden edzés után (vagy éppen előtte is, a hőmérséklettől függően) meg kellett mártózni. Jóóól, meg is fáztunk. Szerintem mindenki. :DDD Aztán hazaérve.... ettem!! Normális kaját!!!!!!! És leültem az ééén szent gépem elé!!!! Ámen!